„25-ös”: A feladat 25 pontról indul és számsorrendben csak duplákat kell dobni. Első kör értelemszerűen D1-re, második kör D2-re…stb. Ha eltaláljuk az adott duplát, akkor a pontértékét hozzáadjuk, ha 3 nyílból egyszer sem találjuk el, akkor levonjuk az adott körben következő kiszálló pontértékét. Ha többször is eltaláljuk, akkor annyiszor adjuk hozzá értelemszerűen, ahányat a 3 nyílból beledobtunk.Pl.:1.kör D1 nincs találat, 25-2=232.kör D2 1 találat, 23+4=273.kör D3 nincs találat, 27-6=214.kör D4 2 találat, 21+8+8=37…és így tovább. A cél minél tovább eljutni, kb 15-16-ig. Ha a pontszám 0-ra v. alá esik, a feladatnak vége, újra kezdés. Párban is remekül gyakorolható feladat a duplákra, ott az nyer aki később „pontozódik ki”, ill. ha végig megy B-ig, akkor akinek több pontja van a végén.
„170 9nyíl felfelé”, szintén remek önálló vagy páros gyakorlás, egyszerű mint a vajaskenyér, 170 pontról kell kiszállni 9 nyílból. Amint ez sikerül, a következő lépcsőfok 9 ponttal többről, 179-ről kell kiröppenni 9 pálcából. Ha kevesebb mint 9 nyílból sikerül megoldani az adott pontértéket, a maradék nyilakkal piros bullt dobva, átugorhatjuk a soron következő számot, ha több piros bullt is dobunk, akkor többet is lehet ugrani.
„Darts malom”: Első nyíllal mindig bullra dobunk, ha eltaláljuk akkor megpróbáljuk mindhárom nyilat beledobni. Ha a másodikat eltévesztjük, akkor a harmadik nyíl, a második tévesztett szektorral ellentétes mező duplájában kell hogy benne legyen. Ha már az első nyíl is tévesztett, akkor a második nyíl annak a szektornak a duplájára, a harmadik pedig ennek a számnak az ellentétes duplájába kell beledobni. Érdemes a bullt és a duplák értékét számolni és páros feladatnál kitűzni egy pontértéket (egyszerűség kedvéért 301 v. 501), aki előbb eléri az nyer.Pl.: 1. nyíl csücsök 17-es. A 2.nyílat a D17-re dobjuk, a harmadikat pedig D5-re kell dobni. Ha a másodikkal nem találjuk el a D17-et, de a harmadik benne van a D5-ben, az 10 pontot ér.A következő feladatnak még nincs neve, de most adok neki egyet, legyen mondjuk
„Átúszás”:Mindenki dob 1 nyilat ballal. Onnan kezdi a játékot, aminek az a célja, h átérjen az ellenkező oldalra. Ezt úgy teheti meg, h a saját szektorán kell dobni egy D-t, egy nagyszektort, egy T-t, egy kisszektort, majd egy bullt. Ezután a szektorával ellentétes mezőből uyanezeket fordított sorrendben (kisszektor, T, nagyszektor, D). Az nyer aki előbb „átér”.
„Mérleg”: A szektorbiztonság fejleszthető vele a következőképpen:20-as szektorra játszuk, 3db sima 20-as 1 pont, vmint minden 60pont feletti érték hozzáadódik, ill. a 60 pont alatti pedig kivonódik a pontjainkból. Csak T20-as dobás után lehet bármilyen más szektorra dobni(taktikai megfontolásból mondjuk Bullra). Lehet egyedül, párban egymás ellen is játszani, ilyenkor az nyer akinek x kör után több pontja van. Egyedül dobálóknak: érdemes mondjuk +60 pontot kitűzni.A feladat elvégzése közben lehet figyelni a kézre, technikára.Itt egy példa is:
1.kör: 26-> -34 pont
2.kör: 83-> -34+23=-11
3.kör: 60-> -11+1=-10
4.kör: 121-> -10+61=51….stb.
Pár tanács
Van pár alapszabály, amit mindenképp tudni kell, mindenkinek, még „álmából felkeltve is”!!!
(25=későbbiekben a kisbull, B a pirosbull) Ezek a következők:
1. Páratlan szám duplájára szándékosan nem kerekítünk,
kivéve: 79=T19-D11
95=T19-D19
98=T20-D19…ezekre nincs más épeszű megoldás.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért, hát 79-re jó a T13-D20……igen és feltételezzük, h ha a T nem sikerül, akkor a szektort azért eltaláljuk és sima 13 lesz belőle….akkor ugye marad 66, ami két nyílból ha az ellenfél kiszállón van*, akkor 16-B. (mert egy sima szektorral adom meg magamnak a legnagyobb esélyt, hogy a győzelemre dobhassak.) Ha viszont 19-re kezdek, akkor 60 marad, 20-D20 és a D20 4xnagyobb a pirosbullnál!
Tehát ha az ellenfelem nincs kiszállón, megpróbálhatom a T13-D20-at, mert ott sima 13 esetén nem vagyok rákényszerítve a Bullra kerekítésre, így 66-ra T10-D18 a megoldás. Ha a 10-es is sima akkor harmadik nyíllal 16-t dobok és marad 40-em. Utánam jön az ellenfél, de mivel nincs kiszállón, biztos, h rá fogok dobni.
*az ellenfél kiszállón van= bármikor bárkinek sikerülhet bármelyik kiszálló, ezért ilyenkor úgy dobok/kalkulálok, h nem lesz több nyilam, csak amivel odaállok a táblához. Ha ezeket nem használom fel arra, h megadjam magamnak az esélyt, (lehetőleg a legkisebb megerőltetés nélkül, ld. sima szektoros kerekítés) akkor vagy nem akarok nyerni, vagy lenézem az ellenfelemet…aki pedig ilyeneket elkövet biztos, h nem lesz sikeres játékos.
2. 50-60ig nem kerekítek annak a számnak a simájával, aminek a T-ja sok, kivétel a 60, mert az 20-D20. Ezzel sokan nem értenek egyet, mondván nem jó ha az ember gátlásokat épít fel magának. Sztem pedig a helyes önismeret néha előnyösebb, mert lehetek bármilyen jó, itt 1 mm már lehet h a vereséget jelentheti, ezért ahol lehet még véletlenül sem kockáztatok, amennyiben van más járható út. Márpedig van, pl.:51 re nem 19-D16-t dobok, mert a T19-el besokalok, inkább dobok 11-D20-at, ott még a T11 után is folytathatom a játékot.
52 nem 20-D16, hanem 12-D20
53…erre még jó a 17-D18, persze ha T, akkor D1 marad, azt meg szeressük, ott van a D20 mellett
54 nem 18-D18, hanem 14-D20
55 nem 19-D18, hanem 15-D20
56 nem 20-D18, hanem 16-D20
57 egyértelmű 17-D20 nincs más
58 egyértelmű 18-D20 nincs más
59 egyértelmű 19-D20 nincs más
60 egyértelmű 20-D20 nincs más
3. 61-70ig, ha az ellenfél kiszállón van, nekem pedig 2 nyilam, MINDIG B-ra kerekítek.Pl: Az ellenfelem 170-n van, én 84ről indulok, és az első nyilam csak sima huszas, akkor marad 64=14-B.
4. 91-95 ha az ellenfél kiszállón van, 3 nyíllal B-ra kezdek, mert így 2 sima eltalálásával MEGADOM MAGAMNAK AZ ESÉLYT, HOGY A GYŐZELEMRE DOBHASSAK!!!Pl: ellenfél kiszállón (170), Én 94ről egy sima bullal 69re, majd egy sima 19el kiszállóra (BULL) dobhatok. Ha T18 re kezdenék akkor sima esetén is 76 marad, kell még egy tripla…
tehát
91= 25-16-B
92= 25-17-B
93= 25-18-B
94= 25-19-B
95= 25-20-B
és 90-nél ha az ellenfél kiszállón van 20-20-B.